Szobi Szent László Plébánia

Hasznos dolgok

A szentségekkel kapcsolatos tudnivalók

Keresztelés

Azokat a gyerekeket kereszteljük meg, akiknek szülei és keresztszülei gyakorló keresztények, így biztosítják a gyermekek vallási nevelését. Ha iskoláskorú, járjon két évet hittanra és vegyen részt a szentmisén. Felnőtteket is előkészítünk, megbeszélés szerint.

Elsőáldozás

Az elsőáldozásra készülő gyerekeket két év hittanoktatás után februártól április végéig külön oktatjuk.

Bérmálás

Előkészítjük a gimnazista korúakat és felnőtteket. Feltétel, felnőtt keresztényként akar élni. Hozza magával a keresztlevelet és elsőáldozási igazolását.

Gyóntatás

Vasárnap a szentmise előtt fél órával és szükség esetén a szentmise után is.

Betegellátás

Elsőpénteken beteget áldoztatunk, valamint azokat akik jelzik igényüket.

Ministránsok

A fiatalok körében papi és szerzetesi hivatás ébresztés, valamint katolikus házasság vállalására való felkészítés történik. Elsővasárnaponként és megbeszélés szerint jönnek össze a plébánián.

Házasság

Házasságkötés előtt három hónappal jelentkezzenek az állandó lakás szerint illetékes plébánián. Hozzák magukkal a három hónapnál nem régebbi keresztleveleiket, ha templomunkban akarnak házasságot kötni, és más plébániáról jönnek, az állandó lakóhelynek megfelelő plébániáról hozzanak elbocsátót. A jegyesoktatást az eskető plébánia végzi.

A plébánia története

Ősidőktől lakott hely. Egy 1138-ból származó oklevél említi először, amely többek között a dömösi apátság birtokán szolgáló 14 szobi bognár nevét is felsorolja. A középkori falu a hegyek között, a mai Pusztaszob területén feküdt. Nagy Lajos a nosztrai pálosoknak adja a szobi vámjogot, és kiváltságokban részesíti a települést. II. Lajos tartozása fejében az esztergomi káptalannak juttatja. Elpusztítja a tatár, 1641-ben pedig egy váci portyázó török csapat felégeti. A lakosság a török időben a Duna mellé, a község mai helyére húzódik. Az esztergomi káptalan 1720-ban szlovákokat telepít a megfogyatkozott magyar lakosság közé. A kegyúri jog 1892-ben a birtok megvásárlásával a Luczenbacher családra száll át, amelynek nagylelkűsége a plébánia életét viszi előre, vállalkozásai pedig a község fejlődését segítik. Szob egy ideig járási székhely is.

A török idő előtti egyházi állapotot számba vevő Pázmány-féle, 1629-es összeírás, akkor a váci egyházmegye területén fekvő „Zob”-ot, az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó exempt plébániák között említi. Plébánosa az 1562-es nagyszombati zsinatra is kap meghívást, de nem tud megjelenni. Licenciátus látja el 1714-től Damásddal együtt. A plébánosok sora 1716-tól állandósul, és Damásd Szob filiája lesz.

Árpád-kori temploma a Duna mellett állt, az ún. Luczenbacher kastély közelében. A XVIII. sz.-ból származó feljegyzések a falu északnyugati szélén álló templomról tesznek említést, amely a Rákóczi-szabadságharcban megsérült, de rendbe hozták. Az 1779-es vis. can. már a mostani, műemlék jellegű templomról (250 m²) számol be, amely 1775-78 között épült barokk stílusban. Renoválták 1967-ben és 1973-ban. Az egyházi tulajdonban levő jelenlegi plébániaház 1907-ből való. A Luczenbacher család alapításai: a temetőkápolna, az egykor itt működő irgalmas nővérek zárdája és iskolája, a kálvária, a kántorlakás. Kastélyuk 1931-ben a lazarista rendre szállt, amelynek ez anyaháza volt 1950-ig. A községben élt 3 éves koráig Kodály Zoltán, atyja itt volt állomásfőnök.

Szobi plébánosok

Templomunk története

Szob külterületén, Bészobon az 1920-1930-as években egy Árpád-kori település részeként a XI. században épült egyhajós, félkörös szentélyzáródású, keletelt templom került feltárásra. A templom a XIII. században - talán a tatárjárás miatt - a faluval együtt elpusztult.

Ugyancsak külterületen, Bészob-Matyóktanyán 1934-ben feltárásra került egy másik, a XII-XIII. századi egyhajós, félkörös szentélyzáródású, keletelt Árpád-kori templom. A XIII. században elpusztult ez is.

Szob középkori - Szent Miklós tiszteletére szentelt - temploma a mai római katolikus templom helyén állt. Michael Wening 1686-ban készült metszetén egy körítőfallal ellátott, zömök tornyú templom látható.

1718-ban egy átépítés kapcsán már Szent László tiszteletére szentelt templomról írnak a források.

A mai későbarokk templom 1775-1778 között épült fel. Tájolása észak-déli irányú, homlokzati tornyos, hosszfalaiban 3 - 3 szegmensíves ablakkal. A templom félköríves főbejárata a torony homlokzatának közepén nyílik. Felette nagyméretű, szegmensíves, záróköves ablak, melyen az orgonakarzat kapja a fényt. A torony első emeletén egy ovális ablak, a második emelet négy oldalán egy-egy félköríves ablak található. A második emeletet felül 1-1 félköríves órapárkány keretezi. A toronysisak bádog lemezzel fedett. A templomhajó oldalfali belül falsávokkal osztottak, bennük 1-1 ablak található. A szentély nem sokkal keskenyebb, mint a hajó. A diadalív külső sarka lekerekített, egyenes záródású. A szentély nyugati oldalához sekrestye, keleti oldalához oratórium épült, szalagtagos, kőkeretes ablakokkal.

A mai klasszicista főoltárt 1816-ban építette Dunaiszky Lőrinc. Az oltár fő alakjai Szent István és Szent Imre. A tabernákulum két oldalát térdelő angyalok díszítik. Az oltárkép eredetileg is Szent Lászlót ábrázolta, de a jelenleg látható oltárképet Lohr Ferenc festette 1927-ben.

Szent István, Szent Imre

Falfeliratok a templom kifestéséről

A szószék

Pad „L J” (Luczenbacher János) monogramjával

Az orgona a mai templom számára épült, de az előző templomnak is volt orgonája. Az 1754-es Canonica Visitatio meglévőként említi 6 regiszteres orgonáját.

A régi orgona áthelyezésre került az új templomba, de ott hangereje nem volt elegendő. 1794-ben új orgonát rendeltek a Rajecben (ma Szlovákia) működő Pazsiczky család műhelyéből. Egy 16 regiszteres orgona készült, de a régi orgona sípjai is megszólalnak benne. Kiemelkedően ritka és értékes hangszer: a kétmanuálos Pazsiczky-orgonákból mindössze öt maradt fenn. Magyarországon a szobi az egyetlen, mintegy 80 %-ban őrzi eredeti állapotát.

A toronyóra szerkezete – 1898-ban készült Bécsben, Emil Schauer gyárában.

A templomnak négy harangja van: a lélekharang (1756), a kisharang (1923) és a két nagyharang (Szent László és Boldogasszony harang), ez utóbbiak 1958-ban lettek újra öntve.

Templombúcsú

Június 27. Szent László király ünnepe

I. Szent László Lengyelországban született, 1046. június 27-én, I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő második fiaként. Árpád-házi magyar király volt 1077-1095 között. Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda pedig Könyves Kálmán volt.

Királyként roppant szigorú, de igazságos, törvényalkotó, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyváron, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az általa alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

A rózsafüzér ima

A rózsafüzér gerincét az 5×10 Üdvözlégy imádkozása alkotja, oly módon, hogy a szövegben Jézus neve után beillesztjük az egyik titkot. A titkok Jézus életére, illetve üdvtörténeti szerepére vonatkozó mondatok. A rózsafüzér titkai hosszú ideig három sorozatot alkottak: örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkokkal. Ezt II. János Pál pápa egészítette ki a Szent Ġorġ Preca atya által írt világosság titkaival.

A rózsafüzért a következőképpen kell mondani:

• Az ima keresztvetéssel kezdődik.
• A keresztre egy Apostoli hitvallást mondunk.
• Az első nagy szemre egy Miatyánkot.
• Az ezt követő 3 kis szemre 1-1 Üdvözlégyet, Jézus neve után a bevezető titkokkal.
• Ezután a kis doxológiát (továbbiakban: Dicsőség…) mondjuk. Erre sem itt, sem a továbbiakban nincs külön szem.
• A bevezető utolsó (nagy) szemére ismét egy Miatyánkot.
• A körben a 10 egymást követő kis szemre 1-1 Üdvözlégyet, mindegyikben a kiválasztott sorozat első titkával.
• A tizedet egy Dicsőség… zárja.
• Folytatjuk a következő tizeddel: a nagy szemre Miatyánk, a 10 kis szemre Üdvözlégyek a második titokkal.
• Az ötödik tizedet záró Dicsőség… után ismét keresztvetés következik.

A rózsafüzérnek eredetileg (és hivatalosan) nem szerves része az ún. fatimai fohász, azonban a gyakorlatban csaknem mindig imádkozzák, mégpedig minden egyes Dicsőség… után.

A rózsafüzér titkai

A titkok új, napok szerinti sorrendje a ROSARIUM VIRGINIS MARIAE apostoli levél alapján:

1. Hétfő: örvendetes titkok
2. Kedd: fájdalmas titkok
3. Szerda: dicsőséges titkok
4. Csütörtök: világosság titkai
5. Péntek: fájdalmas titkok
6. Szombat: örvendetes titkok
7. Vasárnap: dicsőséges titkok

Az örvendetes titkok

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki hitünket növelje,
2. aki reményünket erősítse,
3. aki szeretetünket tökéletesítse.

A tizedekre:

1. akit te, Szent Szűz, Szentlélektől fogantál,
2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál,
3. akit te, Szent Szűz, a világra szültél,
4. akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál,
5. akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál,

A fájdalmas titkok

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki értelmünket megvilágosítsa,
2. aki emlékezetünket megerősítse,
3. aki akaratunkat tökéletesítse.

A tizedekre:

1. aki érettünk vérrel verejtékezett,
2. akit érettünk megostoroztak,
3. akit érettünk tövissel koronáztak,
4. aki érettünk a keresztet hordozta,
5. akit érettünk keresztre feszítettek,

A dicsőséges titkok

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki gondolatainkat irányítsa,
2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza.

A tizedekre:

1. aki a halálból feltámadt,
2. aki a mennybe felment,
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte,
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett,
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott,

A világosság titkai

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki megtisztítson minket,
2. aki lelkünk békéjét megőrizze,
3. aki a Szentségekben megerősítsen.

A tizedekre:

1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett,
2. aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét,
3. aki meghirdette Isten országát,
4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét,
5. aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát,

Befejezés

Végül az alábbi könyörgést mondhatjuk:
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

Könyörögjünk! Úristen, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, utánozzuk, amit magukban foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.